Get Adobe Flash player
Címlap Sport bemutatása

 

A kerekes kosárlabda mozgássérült emberek játéka, amelyet kerekesszékben gyakorolnak. A mozgássérültség adódhat gerincvelő-sérülésből, alsó végtag amputációjából, Heine-Medine kórból, dongalábúságból és számos egyéb betegségből. Előfordulhat, hogy játékos a mindennapi életben nem is használ kerekesszéket, azt csak sporteszközként használja, mint a kerékpárt a nem-mozgáskorlátozott sportoló.


A különböző mozgássérültség okán a kerekes kosárlabdában egy pontrendszert alkalmaznak, amellyel „kiegyenlíthetőek” ezek különbségek. A pontértékek 1-tól 4.5-ig terjednek attól függően, mennyire korlátozott az adott játékos mozgásában. A 4.5 pontos a legkevésbé, az 1 pontos játékos leginkább korlátozott mozgásában. (Vannak országok, ahol a nemzeti szabályok megengedik, hogy a járni tudó, nem mozgássérült emberek is beüljenek a kerekesszékbe és részt vegyenek a játékban, az ő pontértékük viszont 5. Érdekességként megemlíthető, hogy engedélyezett lehet női mozgássérült játékos részvétele a férfi csapatban, ahol a női játékos pontértéke eggyel alacsonyabb a hasonló mozgásfunkcióval bíró férfi játékostársainál.) A csapat egy időben pályán levő játékosainak összpontja nem haladhatja meg 14 pontot, így biztosítva az egyenlő erők küzdelmét (fair play). Versenyeken a ponthatár túllépését technikai foult-tal büntetik.


A pontrendszert az alábbiak szerint alakították ki:
1 pont: A lábát nem tudja mozgatni csak kis törzskontrollja van a játékosnak. Ülőegyensúlya előre és oldalra jelentős mértékben sérült, a függőleges üléshez a karjait használja ha nincsen egyensúly éppen.

2 pont: Lábfunkció nincsen, de részben van előrefelé törzskontrollja. Oldalmozgása nincsen behatárolt az ülésstabilitása ütközéskor, a kezével a kerekesszékbe kapaszkodva képes ezt korrigálni. 

3 pont: Némi lábfunkciójuk van, és törzsfunkciójuk, a talajig elöre képes hajolni, felüléskor van törzstorziója. Oldalirányba nincsen törzsstabilitásuk, ütközéskor stabilabban ülnek, és fáradtság nélkül mind a két kezükkel tudnak manipulálni. 

4 pont: Normális törzsfunkciójuk van de a lábfunkcióban fellépő gyengeség miatt nem képesek mindkét oldalra törzsmozgást végezni. Ütközéskor stabilak, és az előremozgás normális, meg tudják tartani megukat.

4,5 pont: A legkevésbé van mozgásfogyatékosságuk, csak csekély lábmozgásbeli-hátrányuk van, vagy egy egyoldali alsóvégtag amputációjuk van. minden irányban normális törzsmozgásuk van,stabilak ütközéskor is.
Ezeken a pontokon a mérkőzést vezető bíró fél pontot módosíthat.

 

Innentől kezdve a kerekes kosárlabda szinte megegyezik a jól ismert kosárlabdajátékkal, amelynek szabályait a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) szabályzata is tartalmazza. Ezért sok országban mindkét játék – a mozgássérültek és az épek – sportszervezete egy nemzeti szövetségben szerepel. Két, 5 fős csapat játszik egymás ellen, s az a csapat nyer, amelyik több pontot szerez a labda kosárba juttatásával (1 pontot ér a büntetőből, 2 pontot a mezőnyből, három pontot a hárompontos vonalon túlról kosárba bedobott labda) a 4-szer 10 perces időtartam alatt. A pálya mérete (28x15m), a labda nagysága és a gyűrű magassága (305 cm) azonos, viszont nincs zsákolás, nincs kétszer indulás, és lépéshibának az minősül, ha a játékos labdapattintás nélkül több mint kétszer nyúl a hajtókarikához a kerekesszék mozgatása céljából.

 

 

Természetesen a szabályzat előírásokat tartalmaz a kerekesszékre vonatkozóan részben biztonsági okokból ( pl. nem lehet sérülést okozó kiálló alkatrésze, vagy a lábtartó ütközéspontja nem lehet a talajtól magasabban 11 cm-nél), részben a tisztességtelen előny megszerzésének megakadályozása céljából (pl. a kerekesszék ülőfelülete nem lehet a talajtól magasabban 53 cm-nél, az ülőpárna vastagsága a játékosok pontértékének, sérültségének függvényében változhat, azaz a párnavastagságot orvosi indokok szabályozzák). 

 

Az ütközés szabályai sem térnek el alapvetően az épekétől, hiszen a kerekesszék a test részének számít, s ugyanúgy a „test” elfoglalt pozíciója határozza meg, hogy támadó vagy védő játékos követett el szabálytalanságot az ütközéskor. A labda pályán kívülre való kerülésének megítélésében is hasonló szabályok vannak, pl. az a labda is pályán kívülre kerültnek számít, ha a labdát birtokló játékos kerekesszékének kereke („teste” vagy „testrésze”) a pályát határoló vonalat érinti vagy azon kívülre kerül.

A kerekes kosárlabdában a különböző mozgásos képességekkel rendelkező játékosoknak az együttjátszás örömét tudja adni azáltal, hogy a kosárlabda, mint taktikai csapatjáték többféle, más-más képességeket igénylő pozíciót és szerepet kínál a játékosoknak. Így például egy jó törzsmozgásokkal, stabil ülőegyensúllyal rendelkező játékos a szabályok adta maximális ülőmagasságot kihasználva a center szerepét, míg a törzsmozgásokat kevésbé végrehajtani képes, ezért mélyebb, de stabilabb üléspozícióban levő játékos az irányító szerepét vállalhatja magára támadáskor.
Összességében a játékos képességei szerinti részvétel, a biztonság, az egészség és a tisztesség (fair-play) a meghatározói a szabályoknak.